Haza mentem. A sr�cok m�r nagyon idegesek voltak, mert Kody lelk�re k�t�ttem, hogy egy sz�t se sz�lhat nekik, majd �n elmondok mindent. Sz�val, amikor bementem a nappaliba David r�gt�n a nyakamba ugrott, meg a sr�cok is fell�legeztek.
- Hugi! Hol volt�l? �s mi�rt vagy ilyen gondterhelt? Mi t�rt�nt? – n�zett r�m f�rk�sz� tekintettel.
- Moo-n�l voltam. – v�laszoltam az els� k�rd�sre.
A t�bbit ink�bb a sz�nyeg al� akartam s�p�rni.
- Moon�l? – k�rdezte meglep�dve. – Mit kerest�l te n�la? M�ltkor m�g Jo-val cs�kol�zt�l!
Erre Linke f�lre nyelte a vizet �s elkezdett fulladozni.
- Nyugi, semmi olyan nem volt! Csak haverok vagyunk! �s… - itt megakadtam. Nem mertem folytatni.
- �s mi? Mi t�rt�nt? – faggatott tov�bb David. Mindenki agg�dva n�zett r�m.
- Ok�, de �lj le ink�bb! – toltam le a kanap�ra. – �s l�gyszi hagyjatok a negat�v hozz� sz�l�sokkal, tudom, hogy h�lye vagyok n�ha! Meg �gy mindig!
- Am�g nem azt akarod mondani, hogy terhes vagy, nincs semmi! – h�zta fel a l�bait mag�hoz Jan.
Kody meg felrohant. Nem �rtett�k a reakci�j�t.
- Moo k�rni akart t�lem valamit. Felivel egy�tt. – kezdtem. Lassan akartam beadagolni. Meg h�t h�ztam az id�t. F�ltem a reakci�t�l. – Elmes�lt�k, hogy kirakt�k Vivi-t a band�b�l. �s szeretn�k, hogy �n legyek az �j �nekesn�.
V�rtam a reakci�kat. Nem sz�ltak semmit se.
- J�, h�t akkor ne sz�ljatok semmit! – mondtam m�rgesen. – Enn�l m�g az is jobb, mintha leszidtok!
Lementem a pinc�be. Ott t�rolt�k David zongor�j�t meg Juri dobszerk�j�t �s n�h�ny git�rt, meg persze Jan cuccait. Az eg�sz pince olyan volt, mint egy st�di�.
Bekapcsoltam az egyik lent felejtett laptopot. Jan� volt. � meg biztos nem b�nja, ha haszn�lom – gondoltam.
Beraktam a cd-t, amit Moo adott �s kinyitottam a f�zetet, amiben a sz�vegek voltak. Bedugtam a f�lhallgat�t a g�pbe meg az egyik fel�t a f�lembe �s elind�tottam. Olvastam a sz�veget �s pr�b�ltam �nekelni.
Miut�n m�r megjegyeztem a dallamot, le�ltem a zongor�hoz �s megpr�b�ltam valami dallamot j�tszani �s �gy �nekelni, de valahogy soha nem akart kij�nni �gy, ahogy kellett volna.
- Jajj, nem igaz m�r! – �v�lt�ttem fel m�rgemben.
- Nyugi! – hallottam Linke hangj�t a h�tam m�g�l.
- Mi�ta vagy itt? – k�rdeztem a zongora billenty�it b�mulva.
- Az mindegy! – k�zelebb l�pett. Hallottam l�pteinek hangj�t. �reztem ahogy egyenesen a tark�mba b�mul �s sz�r a tekintete. Majd k�z�ny�sen k�rdezett r�: – Sz�val akkor most Jo-val j�rsz?
- Nem j�rok vele! Megcs�kolt �n meg nem tudtam mihez kezdeni a dologgal, visszacs�koltam. De nem akarok t�le semmit!
- �rtem. Az a legfontosabb, hogy boldog legy�l! – �lelt meg h�tulr�l �s a kezembe cs�sztatott egy cetlit. Gondolom, t�bbet nem mert tenni a kamer�k miatt, majd felment. Sz�thajtottam �vatosan a pap�rt �s nehezen kibet�ztem Linke �r�s�t. Hirtelen hihetetlen�l boldognak �reztem magam. R�gt�n jobban ment a sz�mok tanul�sa. Este fele felmentem a t�bbiekhez, m�g mindig mosolyogva. M�r k�sz volt a vacsora.
- Na v�gre kimer�szkedt�l a pinc�b�l! – mondta Jan, amikor megl�tott.
- A kriptasz�kev�ny… - Timo.
- Hogy az a… - ki�ltottam �s felkaptam kanalat az asztalr�l, hogy valamivel meg tudjam szurk�lni. Rossz v�laszt�s volt. Az � keze �gy�be villa volt. De ez nem tartott vissza minket att�l, hogy lekezdj�nk p�rbajozni. Nagy ev�eszk�z csattogtat�s k�zben felkaptunk 1-1 sz�ket, mint pajzs �s hatalmas csataki�lt�sok k�zepette �tk�zd�tt�k magunkat a nappaliba.
- Csak ennyire vagy k�pes? – mondtam g�nyosan. – Puszta k�zzel nem tudn�l elb�nni velem!
- Te se velem! – v�laszolta �s egyszerre dobtuk le a cuccainkat a f�ldre, s �gy kergett�k egym�st fel az emeletre, ahol birk�zni kezdt�nk.
- Timo, most m�r le�llhatunk! Nincsenek kamer�k. – vigyorogtam. – El akarok mondani neked valamit!
- Mes�lj Kicsi Kye, mit? – �lt le velem szembe a f�ld�n.
- Linke bocs�natot k�rt t�lem. Szeretem! De m�g mindig nem tudom, hogy David mit sz�lna!
- Ezt csak �gy tudhatod meg, ha elmondod neki!
K�zben Linke felj�tt megn�zni, hogy mi van Kodyval. Bekopogott hozz� �s halkan benyitott.
- Minden ok�? – k�rdezte �vatosan.
- Persze! – b�logatott Kody.
- Mindj�rt kaja, gondoltam sz�lok! – mondta Linke.
- Rendben, k�szi, mindj�rt megyek! – �llt fel Kody.
- Kody, figyelj! Seg�ten�l k�rlek?
- Igen. Miben?
- Szeretem Kye-t! De nem tudom, hogy mondjam el ezt Davidnak! Te ismered a legjobban, hogy csin�ljam?
- Pff… A legegyszer�bb az, ha elmondod neki, azt�n pedig csak belet�r�dik valamikor! De nem hiszem, hogy kiakadna! Meg neki Kye boldogs�ga a legfontosabb! – magyar�zta Kody.
- Ok�, k�szi! Akkor majd elmondom neki, valamikor… valahogy! – �s kiment a szob�b�l. Ekkor Kody leviharzott a konyh�b�l �s kir�ngatta Davidot a konyh�b�l.
- H�, kicsim! Mi az? – k�rdezte nevetve a b�ty�m.
- Besz�ln�nk kell! – n�zett r� komolyan Kody.
- Mi t�rt�nt? – v�ltott aggodalmas hangnemre.
- Ne legy�l k�rlek ideges, de valakinek el kell mondania neked, mert a h�god �s Linke nem fogj�k!
- Mit? – n�zett �rtetlen�l egy pillanatra.
- Szeretik egym�st! De k�rlek, most ne kezdj �rj�ngeni! – szor�totta meg Kody David kez�t.
- Nem kezdek, nyugi! – mosolygott �s megcs�kolta szerelm�t.
Le�lt�nk vacsor�zni. Ideges voltam, alig tudtam letolni p�r falatot. Vacsi ut�n Timo kir�ngatta Davidot a kertbe valami mondvacsin�lt �r�ggyel.
- Figyelj haver, te ugye Kyler boldogs�g�t tartod a legfontosabbnak? – kezdte Timo.
- Persze! A h�gomn�l nincs fontosabb! – b�logatott a b�ty�m.
- Akkor, most ne akadj ki k�rlek, amit mondok, de a h�god �s Linke szeretik egym�st! – hadarta.
- Aha, �s �k ezt mikor sz�nd�kozz�k m�r elmondani magukt�l is? – vigyorgott Davii.
Bej�ttek a kertb�l. Mindenki a szob�j�ban gubbasztott, csak Linke volt a nappaliba. Olvasott. David le�lt mell�.
- Figyelj… - csukta be Linke a k�nyv�t.
- Figyelek!
- Ezt el kell mondanom… mert m�r r�g�ta nyomja a sz�vemet… de… v�llalom a kock�zatot, hogy most nem fogsz hozz�m sz�lni… sz�val… szeretem Kye-t! Mindenn�l jobban!
- �rtem, h�t akkor legyetek boldogok! – mosolygott David.
R�n�zett az �r�j�ra. M�r takarod� id� volt sz�momra, mert h�t ’holnap suli’… �gy felj�tt hozz�m j� �jt k�v�nni. Le�lt az �gyamra �n meg belekezdtem a kis monol�gomba:
- David, te… nagyon haragudn�l, ha… sz�val… tudod �n…
- Te szereted Link�t, � is t�ged, �s azt akarod, hogy ne h�zzam fel magam emiatt, amit �n tot�lisan nem �rtek, mert nem tudom mi�rt k�ne haragudnom, hisz csak szerelmes vagy, amit t�kre meg�rtek, mert �n is, �s nem is lenne jogom haragudni, mert nincs jogom belesz�lni ebbe, m�sr�szt Linke annyi id�s, mint �n, Te meg annyi vagy, mint Kody, teh�t…
- J�j�, �rtem �n! – nevettem. – K�szi tes�!