Kinyitottam az ajt�t Timonak s kim�sztam a tet�re.
- Oh, bocsi! – mondtam, amikor megl�ttam Jurit kinn �lni.
- Semmi! Maradj csak! – sz�lt ut�nam, amikor m�sztam volna vissza.
- Ok… K�szi!
- Meg�rtem Timot! – sz�lt csendesen. – Csak v�deni akar! Olyan vagy neki, mintha a h�ga lenn�l. Nem akarja, hogy valaki… ak�rki megb�ntson! – kis sz�netet tartott, de nem komment�ltam a v�lem�ny�t. – Mondjuk, Link�r�l pont nem tudn�m elk�pzelni, hogy �sszet�rje a sz�ved!
- Gondolod?
- Tudom! Hal�l r�szeg volt, amikor azt mondta, hogy minden n�t �t fog verni! Nem is eml�kezett r� m�snap!
- Akkor szerinted, szeret?
- Tegnap este besz�lgettem vele. Azt mondta, hogy teljesen oda van �rted, na meg persze vissza. Daviddal is �sszeveszne csak az�rt, hogy egy�tt lehessetek! Szeret. �s mindent feladna �rted.
- K�szi! – �leltem �t h�l�m jel��l. Bementem �s levettem Timo-r�l a sapk�j�t. Lementem Janhoz �s bocs�natot k�rtem t�le.
- Semmi para kisl�ny! – �lelt mag�hoz mosolyogva. Ezekut�n m�g ben�ztem Link�hez.
- Hello, idegen! – d�ltem neki az ajt�keretnel.
- Szia… - fordult fel�m a sz�m�t�g�p el�l.
- Minden ok�? – k�rdeztem kicsit agg�dva.
- Aha… - fordult vissza a g�phez.
- Mi j�t m�velsz a g�pen?
- Gyere ide �s megtudod! – ny�jtotta ki a nyelv�t. H�t bemer�szkedtem a szob�ba. Valami el�g nagy h�lyes�get j�tszott. Az �l�be �ltetett �s a kezembe adta a konzolt. Finoman ir�ny�tott.
- Nyert�nk! – ki�ltottunk fel egyszerre a v�g�n.
- �gyes vagy! – puszilt meg.
- Kye… - sz�lt be David az ajt�n. Felment bennem a pumpa. Hihetetlen�l ideges lettem. – Zuhanyozt�l?
- Aha! – k�nnyebb�ltem meg.
- Most�l fogat?
- Aha.
- Akkor lassan ir�ny aludni, mert holnap suli!
- M�g t�k kor�n van!
David r�n�zett az �r�j�ra.
- Elm�lt 10 �ra!
- J�l van… Mindj�rt megyek! – megv�rtam, am�g elmegy �s: - J� �jt! Szeretlek nagyon! – cs�koltam meg Link�t.
- �n is t�ged kicsim! Aludj j�l!
�tmentem a szob�mba. Timo m�r bedobta a szuny�t.
M�snap mindenkin�l kor�bban keltem. Ideges �s izgatott voltam egyszerre. M�r alig b�rtam magammal. Felkeltettem Timo-t.
- Mi van m�r? – �s�tott. Term�szetesen nem d�jazta, hogy felkeltettem.
- Reggel! – v�gtam r� idegesen, majd: - Seg�tened kell!
- Mi t�rt�nt? – �lt fel riadtan az �gyban.
- F�lek!
- Mit�l?
- A sulit�l!Van ott egy csom� idi�ta, meg pics�k �s… Tudod… mes�ltem mi volt!
- Igen… Eszembe is jutott a sr�c neve! Lukas. 17 �ves lehet most. Sokszor verekedt�nk �ssze, csak neki mindig ott voltak a haverjai.
- De az �gy nem fair!
- Nem h�t! Csak Lukas sosem j�tszott szab�lyok szerint! – ere m�g k�ts�gbe esettebb fejet v�gtam. R�gt�n megpr�b�lt lelket �nteni bel�m. – Viszont breakes. De Te lemosod a placcr�l.
- T�nyleg?
- T�nyleg! Minden nap az �t�dik �ra ut�n a kos�r p�ly�n h�vj�k ki egym�st.
Hagytam Timo-t visszad�lni kicsit. �tm�sztam tes��khoz. Halkan benyitottam. �desen aludtak a f�lhom�lyos szob�ban egym�s kez�t fogva. Bementem �s elh�ztam a f�gg�nyt. A reggeli f�ny nem keltette fel �ket, sz�val int�ztem egy j�l c�lzott ugr�st k�z�j�k.
- Mmm… - n�zett r�m Kody.
- Hugi! – ny�jt�zkodott David s letekintett a t�rdem fel�. – Hugi…
- Igen, b�ty�?
- Khm… ugye tudod, hogy ha kicsivel elv�ted az ugr�st, akkor…
- Nyugi Davii… Szeretn�k m�g unoka�csit! Lehet�leg Kodyt�l! – vigyorodtam el.
- �n is �gy gondoltam! – adott egy puszit Kody has�ra.
- Ne el�ttem l�gyszi! – m�sztam ki az �gyukb�l v�szes gyorsas�ggal. Kicsuktam magam t�l�k, de Link��kt�l besz�lget�st hallottam. Lustultak Jannal az �gyban �s a m�snapi koncertet taglalt�k.
- J� reggelt sz�vem! – pillantott meg Linke az ajt�ban.
- Jobbat! - mentem be �s adtam egy puszit Jannak, majd letelepedtem Linke mell�.
- J�l aludt�l? – k�rdezt�k egyszerre.
- Igen, �s te? – megint egyszerre. Elmosolyodtunk.
- �s akkor… - kezdt�k egyszerre megint.
- Mondjad! – �jb�l egyszerre.
- J�l vagytok? – r�h�g�tt Jan.
- Igen! – v�gtuk r�.
- J� most m�r el�g lesz! – Jan.
- Akkor ma suliba m�sz… - Linke.
- Aha… - szomorodtam el.
- Nyugi, j� lesz! – �lelt �t.
- Hugi! – ki�ltozott ut�nam Davii.
- Hm? – �lltam ki az ajt�hoz.
- V�gre meg vagy! Induljatok lassan, mert k�l�nben elk�stek! – adta a kezembe a t�sk�mat �s adott egy kis p�nzt is enni. Elb�cs�ztunk a sr�cokt�l �s felkaptuk a deszk�inkat. A suliig meg se �lltunk. De el�tte… Na a kapun�l elfogott a f�lelem.
- Kody, nekem ez nem megy! – fordultam vissza.
- Nyugi m�r! Itt vagyok! Minden ok� lesz! Am�gy is… Itt akarsz maradni nem? A tes�ddal akarsz lenni, a szerelmeddel meg a sr�cokkal, ugye? - meg v�rta am�g b�lintottam. – Akkor meg gyere!
Lepacsiztunk �s bement�nk. Felment�nk az igazgat�hoz a k�nyvek�rt, az �rarendek�rt �s persze a szekr�ny kulcsok�rt. Betett�k a cuccunkat a szekr�nyeinkbe, majd az igazgat� bevitt minket �r�ra. Oszt�lyf�n�ki volt.
- J� napot W�hler asszony!
- J� napot igazgat� �r! – k�sz�nt az eg�sz oszt�ly fel�llva.
- Eln�z�st az �ra k�zbeni zavar�s�rt, csak itt vannak az �j di�kjai!
- K�sz�n�m Steiner �r!
- Akkor a viszont l�t�sra! – mondta az igazgat� �s kiment.
- Rendben l�nyok, ott van h�tul k�t hely az ablak mellett, az utols� k�t padban. Oda �ljetek! Kody, te �lsz majd Fabian mell�! Kyler, a te padt�rsad meg Daniel lesz! – mondta �s le�lt�nk. – Sr�cok, legyetek kedvesek a l�nyokhoz, nem lehet nekik k�nny� most, �j iskol�ban, �gy, hogy csak �k l�nyok! Seg�tsetek nekik beilleszkedni �s mutass�tok be nekik az itteni dolgokat meg szok�sokat!
M�g egy csom�t dum�lt a tancsi, de nem nagyon figyeltem r�. Oda adtam Dan-nek a p�l�j�t.
- Kimostam!
- Hm… - szagolta meg. Elmosolyodott. – Finom! K�szi!
- �n k�szi! Az �cs�d j�l van?
- Igen, szerencs�re!
- Ez j� h�r! - mosolyogtam r�.