A sr�cok elfutottak, de a rend�r�k elkapt�k �ket. Franky-t bevitt�k a k�rh�zba. A v�r�ban k�rdezgettek a zsaruk, am�g Franky-t ell�tt�k. Befutottak David�k.
- Hol van? Mi van vele? Kyler meghalsz, ha komoly baja van! – David m�rgesen. �n csak jobban s�rtam.
- Nyald ki a feneked Davii! – �lelt �t Timo. Franky kij�tt a dokit�l.
- Sziasztok! – lep�d�tt meg a n�pes csapaton.
- Haver, h�t te? J�l vagy? – David.
- Persze, csak egy karcol�s. Fel�leti s�r�l�s! Mondjuk p�r napig nem fogom emelgetni a karomat! – mosolygott. – Na, de hol ez a kisl�ny? Mi�rt s�rsz? David, mit mondt�l neki?? – senki nem sz�lt semmit. Leguggolt hozz�m �s el�vett n�h�ny ragtapaszt. – Ne mutasd a harci s�r�l�seidet! – felh�ztam a gaty�mat, a t�rdemet el�g cs�ny�n lehorzsoltam. Ragasztott r� egy tapaszt. Azt�n megmutattam a k�ny�k�met. Arra is rakott egy tapaszt. Teljesen olyan voltam, mint egy �vod�s, aki leesett a m�sz�k�r�l. – K�sz is vagyunk. Nem is f�jt! Na, ok�? Nem kell pityeregni! – t�r�lte le az arcomr�l a k�nnyeket. �gy besz�lt, mintha az lenne a bajom, hogy elestem. De mindketten tudtuk, hogy nem az volt a probl�ma. Hanem a testv�rem. Mert most nem Franky-nek lett volna a k�teless�ge, hogy r�m nyomjon k�t ragtapaszt, hanem a testv�remnek. Mert nem Timonak �s Frankynek kellett volna vigasztalnia, hanem a testv�remnek. A TESTV�REMNEK!!!!!
- Mi lesz a mai koncerttel? M�r nem mondhatjuk le! – festette az �rd�g�t a falra az �n dr�ga b�ty�m.
- Nem is kell lemondani! – Franky. – Nem a hangsz�laim s�r�ltek!
- De a karod… - David.
- A karom j�l van!
- Nem, jobb lenne, ha ma pihenn�l! – er�sk�d�tt David.
- Ne kezd! Semmi bajom!
- T�nyleg, David! Minden rendben lesz! – sz�lt k�zbe Kody is. David �tkarolta, �s �gy sz�lt:
-Igazad lehet…
Egym�sra pillantottunk Kodyval, azt�n d�h�sen el is fordultam. Visszament�nk a hotelbe, hogy a sr�cok m�g felk�sz�ljenek a koncertre.
- Kye… - sz�l�tott meg halkan Timo. Kicsit lemaradtunk a t�bbiekt�l �s folytatta…