K�t nappal k�s�bb reggel a vonat �llom�son voltunk. Kev�s k�z p�nzel �s egy-egy sportt�sk�val. �rtam egy cetlit any�mnak, hogy ne keressen, �s ne tiltsa le se a telefonomat, se a bankk�rty�mat. Fel�lt�nk Kodyval a vonatra.
Mindig is egy�tt akartunk menni mindenhova �s megmondta, hogy ha t�rik, ha szakad, � velem tart �s mellettem �ll. Meghatottak bar�tn�m ezen szavai �gy h�t b�szen felpattantunk a vonatunkra �s kerest�nk egy k�nyelmes helyet magunknak. Felpakoltuk a t�sk�inkat �s le�lt�nk. Nem sokkal k�s�bb el is indult a vonat. Elkezdt�nk �tbesz�lni mindent.
- Holnap este Hamburgban j�tszanak egy klubban, hogy tervezed a dolgot? Oda m�sz, hogy h�tra �szre vesz a sok sik�toz� l�ny k�z�tt?
- Dehogy! M�r meg vannak a terveim. Az �jjel kikutattam, hogy hol st�di�znak most �s azt is siker�lt kider�tenem, hogy melyik sz�llod�ban lesznek! – vigyorogtam diadalmasan.
- Sz�p munka! – b�lintott elismer�en t�rsn�m. – Mit t�rt�l fel �rte?
- Csak any�m mobilj�t ap�m sz�m��rt! Valami�rt m�g mindig meg van neki! Ap�t megk�rtem, hogy ne sz�ljon Davidnak! Alig v�rja, hogy megtal�ljam a �t �s egy�tt elmenj�nk hozz�! A b�ty�mat se l�tta m�r j� ideje… - szomorodtam el azt�n elmosolyodtam kicsit a k�vetkez� gondolatomra: - Annyira �r�lt, hogy hallja a hangomat! �s meg�g�rte, hogy any�mnak se fog sz�lni! T�k j� fej ap�m van!
- Csak k�r, hogy anyuk�d eltitkolta el�led…
A k�vetkez� n�h�ny �r�ban �t r�gtunk minden levelet, minden fontos inform�ci�t, de nem tal�ltam semmi magyar�zatot arra, hogy anyu mi�rt vitt el onnan, �s mi�rt titkolt mindent.
- Apa sz�ntelen�l k�rte, hogy menjen vissza hozz�! – hajtogattam vissza az utols� levelet is a bor�t�kba.
- Gondolom el�gg� megviselte az elveszt�sed! Meg az amit a testv�redr�l �rt… J�zusom, egy 8 �ves kisfi�t mag�ra hagy az anyja! Ez egyszer�en felfoghatatlan! Hogy k�pes valaki ilyesmire?
- Nem a templom kapuj�ba tette le! – csit�tottam el bar�tn�met. – De mi�rt csak engem vitt el? David-ot mi�rt hagyta itt? �s egy�ltal�n mi�rt ment el? Sz�momra ez a felfoghatatlan, mi�rt kellett egyszerre 3 ember �let�t t�nkre tennie? – zs�rt�l�dtem.
- Tiszta sor! – ki�ltott fel Kody. - Anyuk�d tartott valamit�l, vagy f�lt az elk�telezetts�gt�l �s lel�pett otthonr�l! Im�dja a gyerekeit, �gy n�lk�l�k nem tud elmenni, de a fia t�l id�s ahhoz, hogy elfelejthessen mindent azel�ttr�l! Ki akarja t�r�lni mag�b�l a m�ltat, �s ezen nem seg�t az, ha egy kisgyerek folyton azt k�rdezi t�le, hogy mi�rt kell elmenni, �s mi�rt nem j�n a papa, �s hol a papa? A b�ty�d t�ged is eml�keztetett volna a m�ltra �s b�r halv�nyan, de benned is jobban megmaradtak volna a dolgok! Val�sz�n�leg nem k�rt anyuk�d abb�l, hogy a l�nya is meggy�l�lje, ne csak a fia!
- Meglehet! De nem hiszem, hogy csak ennyir�l lenne sz�! – mondtam �s elgondolkodva meredtem ki az ablakon. Nem sokkal k�s�bb elnyomott az �lom. Az �rkez�sre keltem fel csak. Kody addigra m�s leszedte a holmiijainkat a tart�r�l. Lesz�lltunk a vonatr�l �s megv�rtuk, hogy kicsit oszoljon a t�meg. Kis�t�ltunk a vonat�llom�sr�l �s szembe tal�ltuk magunkat Berlin s�t�ted�, n�ptelened� utc�ival. Le�lt�nk egy padra �s el�kapartam egy t�rk�pet. Meg akartam keresni a busz �llom�st. 10 perc kutat�ssal r� is tal�ltam az �tvonalra. Fel�lt�nk egy buszra, ami elvitt egy ideig a v�ros m�sik szeglete fel�, ahol a busz p�lyaudvar leledzett. Lesz�lltunk az aktu�lis meg�ll�n�l �s er�teljes s�t�l�sba kezdt�nk, hisz el akartuk �rni az utols� buszt Hamburgba.
- Mit akarsz tenni, ha tal�lkozol vele? – k�rdezte, amikor m�r a t�vols�gi buszon �lt�nk.
- Honnan tudjam? Nem l�tok a j�v�be! – vontam v�llat �s el�vettem a telefonomat. Nyugtalanul nyomkodni kezdtem. Any�m nem mert smst �rni. Lek�rdeztem a k�rty�mat meg az el�fizet�sem �rv�nyess�g�t is ellen�riztem. Teh�t any�m f�l a k�vetkezm�nyekt�l. Bekapcsoltam a gprs-t �s elkezdtem IM-ezni (instant Messenger).
- Mi van? Csak nem keresed a szerelmedet? – n�zett a telefonom k�perny�j�re.
- �s ha igen? Am�gy meg nem a szerelmem!! – duzzogtam.
- Csak �r�lten bele vagy z�gva! – ny�jtott nyelvet Kody.
- 21 �ves! Es�lyem sincs! �r�lhetek, hogy egy�ltal�n besz�l velem! – �s ebben a pillanatban feljelentkezett a telefon. V�gig n�ztem a partnereket. Fent volt � is. R�m �rt.
Rockin_Boy: Hello, bocsi, hogy ilyen k�s�n j�ttem csak fel, de sok volt a dolgom.
Kyler: hello. Ok. �s milyen napod volt?
Rockin_Boy: s�r� �s f�raszt�. Neked?
Kyler: furcsaJ
Rockin_Boy: mes�lj,mi t�rt�nt?
Kyler: Csak �pp Hamburgba tartok.
Rockin_Boy: Hogy hogy?
Kyler: Megkeresem a tes�mat!
Rockin_Boy: �s hogy tervezed?
Rockin_Boy: �s hol fogsz lakni?
Kyler: na, az j� k�rd�s… Mondjuk van annyi p�nzem, hogy valahol foglaljak egy szob�t… asszem…
Rockin_Boy: De, ha Hamburgban j�rsz, ig�rd meg, hogy tal�lkozunk!
Kyler: Els� dolgom lesz le�lni veled egy k�l�ra:P
Rockin_Boy: Szavadon foglak! Na bocsi, most mennem kell! Vigy�zz magadra! Szia!
Kyler: Ok. Szia.
Mind ketten kijelentkezt�nk.
Lassan meg�rkezt�nk Hamburgba. K�s� este bolyongtunk Hamburg utc�in. A maroktelefon GPS-�re kellett hagyatkoznunk t�rk�p h�j�n.
- F�radt vagyok! – mondta Kody.
- Most aludtunk a vonaton t�bb mint 10 �r�t! – vontam fel a szem�ld�k�m.
- Igen… de �n f�radt vagyok!
- J�… Mindj�rt megtal�ljuk azt a helyet, ahol fel fognak l�pni. Azt�n keres�nk valami helyet aludni.
- Ok�.
Hamar meg is tal�ltuk a csarnokot �s letany�ztunk egy padon. Hamar bealudtunk, de az alv�s nem tartott sok�ig. Fel�bredt�nk, mert f�ztunk. Ker�tett�nk ennival�t. �s �cs�r�gt�nk… 3 pulcsiban…
- H�, minden ok�? – k�rdezi d�l fele Kody.
- Aha… csak gondolkoztam.
- David?
- Is… Meg apa… hogy mi lehet vele…
- Majd megk�rdezz�k David-ot, amikor tal�lkozunk vele! – mosolygott r�m b�tor�t�an.
- J� lenne…
- N�zd, m�r gy�lik a t�meg!